Az egyetem 12.fejezet
SEHUN POV. - Szia Hunnie! - köszönt nekem Luhan. - Te mit keresel itt? - vágtam értetlen fejet. - Meglátogattalak titeket. - mosolygott továbbra is. - Ja, miután kiléptél sok ideig hallani sem akartál rólunk. Kurvára nem érdekeltünk téged. Mindig csak akkor tűnsz fel, mikor akarsz valamit. Nem gondolod, hogy biztos megutáltunk egy páran? Legalábbis én gyűlöllek, remélem tudod. - vettem fel a cipőm és egy nagy ajtó csapás keretében elmentem egyet sétálni. Eddig hiányzott? Hülye vagyok? Soha sem érdekeltük igazán. Neki csak a hírnév számított... Jungkookkal össz vissz este 7-ig voltunk csak a hotelben. Fantasztikus. Kifizettem ezreket, erre nem hazahívják? Mindegy, majd talán máskor... Így este fél kilenc fele elég jó idő volt. Kellemesen fújdogált a szél. Gyönyörű idő volt. Ősz révén a fák levelei csodás színekben pompáztak, már nap is lement, az utcákon a lámpákat is kezdték felkapcsolni. Besétáltam a parkba, majd leültem a kis tó melletti egyik padra. Csak néhány ember volt. ...