Az egyetem 10. fejezet
Íme sok idő után az új rész. :)
Sajnálom, hogy ilyen rövid lett, de minden tőlem telhetőt megtettem.
Jó olvasást!
JUNGKOOK POV
Nem bírtam. Egyből Sehun gyönyörű ajkaira martam.
Viszonylag hamar az ágyhoz jutottunk. Lelöktem rá, majd ráültem csípőjére és onnan hajoltam le hozzá. Sehun néha belekuncogott a csók sorozatba, de én kivételesen élveztem ezt a kialakult helyzetet, nem is kicsit. Hosszú este áll elénk...
BAEKHYUN POV
- Anya kérlek hallgass meg! - kiáltottam rá, mire mindketten csendben maradtak. - Na végre, azt hittem soha sem fogod abba hagyni. - sóhajtottam. - Na akkor... én sem hittem volna, hogy ez valaha is be fog következni, de anya, hallgass végig... - kezdtem bele a regélésbe.
Bő fél óra múlva nagyot szusszantan. - Most már érted anya?
- Hát, még emésztenem kell a hallottakat... - meredt maga elé. - Nekem viszont mennem kell vissza dolgozni. - nézett órájára. - Gyógyulj meg hamar kisfiam. - Azon vagyok anya, azon vagyok. - Minden jót Chanyeol.
- Önnek is asszonyom.
- Sziasztok. - és már ki is ment az ajtón.
Chan még egy darabig maradt, majd az ápolók kiküldték, mivel lejárt a látogatási idő. Innentől egyedül töltöttem unalmas óráimat.
CHEN POV.
Minseok egyre közelebb jött, miközben én egyre jobban hátráltam, míg végül bele nem ütköztem az ágyba. Nem mertem mozdulni.
Kezeit derekamra simította, majd közelebb húzott magához. Magam sem tudom, de mintha a kezeim önálló életre keltek volna; felvezettem őket Xiumin nyakára. Feje egyre közelebb és közelebb volt az enyémhez, mígnem édes csókba nem vont, végül elterített az ágyon.
Már kezdtem azt hinni, hogy végre megtörténik az, de éppen akkor nyitott be valaki.
- Ti meg mi a faszt csináltok?! - káromkodott Lay.
(MÉG NINCSEN ÁTOLVASVA!)
Sajnálom, hogy ilyen rövid lett, de minden tőlem telhetőt megtettem.
Jó olvasást!
JUNGKOOK POV
Nem bírtam. Egyből Sehun gyönyörű ajkaira martam.
Viszonylag hamar az ágyhoz jutottunk. Lelöktem rá, majd ráültem csípőjére és onnan hajoltam le hozzá. Sehun néha belekuncogott a csók sorozatba, de én kivételesen élveztem ezt a kialakult helyzetet, nem is kicsit. Hosszú este áll elénk...
BAEKHYUN POV
- Anya kérlek hallgass meg! - kiáltottam rá, mire mindketten csendben maradtak. - Na végre, azt hittem soha sem fogod abba hagyni. - sóhajtottam. - Na akkor... én sem hittem volna, hogy ez valaha is be fog következni, de anya, hallgass végig... - kezdtem bele a regélésbe.
Bő fél óra múlva nagyot szusszantan. - Most már érted anya?
- Hát, még emésztenem kell a hallottakat... - meredt maga elé. - Nekem viszont mennem kell vissza dolgozni. - nézett órájára. - Gyógyulj meg hamar kisfiam. - Azon vagyok anya, azon vagyok. - Minden jót Chanyeol.
- Önnek is asszonyom.
- Sziasztok. - és már ki is ment az ajtón.
Chan még egy darabig maradt, majd az ápolók kiküldték, mivel lejárt a látogatási idő. Innentől egyedül töltöttem unalmas óráimat.
CHEN POV.
Minseok egyre közelebb jött, miközben én egyre jobban hátráltam, míg végül bele nem ütköztem az ágyba. Nem mertem mozdulni.
Kezeit derekamra simította, majd közelebb húzott magához. Magam sem tudom, de mintha a kezeim önálló életre keltek volna; felvezettem őket Xiumin nyakára. Feje egyre közelebb és közelebb volt az enyémhez, mígnem édes csókba nem vont, végül elterített az ágyon.
Már kezdtem azt hinni, hogy végre megtörténik az, de éppen akkor nyitott be valaki.
- Ti meg mi a faszt csináltok?! - káromkodott Lay.
(MÉG NINCSEN ÁTOLVASVA!)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése