Az egyetem 12.fejezet

SEHUN POV.

- Szia Hunnie! - köszönt nekem Luhan.
- Te mit keresel itt? - vágtam értetlen fejet.
- Meglátogattalak titeket. - mosolygott továbbra is.
- Ja, miután kiléptél sok ideig hallani sem akartál rólunk. Kurvára nem érdekeltünk téged. Mindig csak akkor tűnsz fel, mikor akarsz valamit. Nem gondolod, hogy biztos megutáltunk egy páran? Legalábbis én gyűlöllek, remélem tudod. - vettem fel a cipőm és egy nagy ajtó csapás keretében elmentem egyet sétálni. Eddig hiányzott? Hülye vagyok? Soha sem érdekeltük igazán. Neki csak a hírnév számított...
Jungkookkal össz vissz este 7-ig voltunk csak a hotelben. Fantasztikus. Kifizettem ezreket, erre nem hazahívják? Mindegy, majd talán máskor...
Így este fél kilenc fele elég jó idő volt. Kellemesen fújdogált a szél. Gyönyörű idő volt. Ősz révén a fák levelei csodás színekben pompáztak, már nap is lement, az utcákon a lámpákat is kezdték felkapcsolni.
Besétáltam a parkba, majd leültem a kis tó melletti egyik padra. Csak néhány ember volt. Voltak családok, akik a gyerekekkel sétáltak, voltak akik a kutyusaikkal sétáltak, voltak szerelmes párok, futók. Hirtelen valaki leült mellém.
- Hát te meg mit csinálsz itt ilyenkor Sehun? - kérdezte Yuri.
- Áhh csak eljöttem sétálni egy kicsit. - vakargattam a tarkóm. - És te?
- Szeretek este sétálni, jó idő van ilyenkor. De Sehun, a valódi okot mond. Miért jöttél sétálni? - és ezzel el is kezdtem neki mesélni, mindent az elejétől, amit ő figyelmesen hallgatott. Elkezdtünk sétálgatni, miközben én csak meséltem, meséltem és meséltem. - Hmm, mindent értek. - gondolkozott el, miközben leültünk a fagyizóhoz.
- Köszönöm, hogy meghallgattál.
- Semmiség volt, ugyan. Barátok vagyunk, nyugodtan elmondhatsz mindent. - mosolygott rám.
- Szeretném megköszönni valamivel, hogy meghallgattál és hogy mert ilyen jó barát vagy. Úgyhogy meghívlak egy fagyira.
- Jaj nem szükséges, nem kell.
- De és ne ellenkezz, akkor is venni fogok neked fagyit. - léptünk oda a fagyis pulthoz, majd mindkettőnk kért egy egy gombócot, amint miután kifizettünk, sétáltunk is tovább.
Visszasétáltunk a parkba ahol leültünk egy padra. Már senki sem volt rajtunk kívül a parkban.
Beszélgettünk, nevettünk, jól elvoltunk. Yurit véletlen meglöktem úgy az arca kicsit fagyis lett.
- Juj bocsi. - röhögtem ki. Elővettem egy zsepit, majd odaadtam neki hogy letörölhesse. Szinte egyszerre ettük meg.
- Yuri, itt van egy kis.. fagyi.. - mutogattam a szájához, de reménytelen volt, mivel béna létére nem sikerült eltüntetnie. - Várj, segítek. - hajoltam közelebb, lekezdtem leszedni a kezemmel. Egymás szemébe néztünk, majd szinte késztetést éreztem, hogy megcsókoljam. A szájára hajoltam, majd megcsókoltam. Meglepetésként ért, hogy viszonozta. Nem tartott tovább egy két percnél, de az a kis idő is gyönyörű volt.
- Azt hiszem későre jár... - mondta, majd mindketten az óránkra néztünk. 22:03 Jézus. Jól elszaladt az idő.
- Hazakísérlek. - ajánlottam fel.
- Nem kell. - mosolygott rám. - Köszönöm, ezt a csodás estét, azt hiszem.. - csókolt meg, majd elment.
Azt hiszem, jobb ha én is megyek most már.
Futva siettem haza a dormba. 22:15 Viszonylag hamar ideértem.
Lassan nyitottam be, levettem a cipőm, és siettem is a szobámba. Már mindenki aludt. Chen is aranyosan szundikált a helyén. Fogtam valami ruhát és elmentem fürdeni, amivel 5 perc alatt végeztem is. Kerestem a konyhában egy kis kaját, majd bementem a szobába.
A telefonomat itthon felejtettem, így mikor megnéztem nem kicsit sok üzenet várt engem.

"Jeon Jungkook: Szia Sehunnie, sajnálom, hogy ma csak úgy elmentem."
"Jeon Jungkook: Hunnie, hol vagy? Nagyon sok ideje eltűntél."
"Yuri Wang: Köszönöm az estét.. 😊"

Jeon Jungkook: Oh végre Sehun, elérhető vagy. Hol voltál?

                                      Oh Sehun: Szia. Sétálni voltam.. 😅 a telefonom pedig a dormban maradt. 

Jeon Jungkook: Ennyi?

                                    Oh Sehun: Igen. 

Jeon Jungkook: Szar, hogy idol vagy, így tudom mindent kibaszott lépésed.

Oh Sehun: Tessék? 

Jeon Jungkook elküldött egy hivatkozást. 

Megnyitottam azt amit küldött. 

"A híres Oh Sehunt, az Exo maknaejét ma este sétálni látták egy titokzatos lánnyal. Valószínűleg randizni lehettek, hiszen többször is látták őket a papparrók csókolózni."

Az oldalon voltak fotók is rólam és Yuriról. Ezt nem hiszem el... 

Oh Sehun: Sajnálom Jungkook...

Jeon Jungkook: Nekem te ne sajnálgass semmit sem. Undorító egy féreg vagy Oh Sehun. Meg ne lássalak többet. Gyűlöllek. 

Ez azért szíven ütött, de fura, még sem fájt annyira...  

A következő pillanatban érkezett egy üzenet. 

Yuri Wang: Láttad..? 

Oh Sehun: A fotókat? Igen. Jungkook küldte el. 

Yuri Wang: Úgy sajnálom baszki... 

Oh Sehun: Nem kell.. Én csókoltalak meg amúgy is. Én sajnálom. 

Yuri Wang: Ezt még megbeszéljük. Viszont mára jó éjt... 

23:06 Már ennyi az idő?

Gyorsan megettem azt a 3 muffint, amit behoztam, majd miután töltőre tettem a telóm, elmentem aludni. Hosszú nap lesz holnap, hiszen bambulhatom Luhan pofáját. 

(MÉG NINCSEN ÁTOLVASVA!)