Az egyetem 11.fejezet

CHEN POV.

- Ti meg mi a faszt csináltok?! - káromkodott Lay.
- Ez nem az aminek látszik Laysii~ - nevetett jóizűen Minseok, amin én csak értetlenül pislogtam.
- Ezt mégis, hogy érted hyung? - értetlenkedett kínai csapat társunk.
- Láttam, hogy Jongdae szomorú, és megpróbáltam felvidítani, azzal hogy csikizem, mivel attól mindig boldog lesz. - válaszolt magabiztosan.
- Jaa, hogy úgy. - sóhajtott megkönnyebbülten. - Azt hittem ti is jártok, mivel olyan hangokat hallottam, de lehet csak hallucináltam már megint... - Csendesedet el, miközben kiment.
- Ezt megúsztuk. - sóhajtott Xiu. - Na de akkor folytassuk azt amit elkezdtünk. - vigyorgott rám kajánul.

SEHUN POV.

Jungkook nagyon heves volt, de nagyon tetszett amit csinált. Már éppen a ruhák levételénél voltunk, amikor megcsörrent Kook telefonja.
- Ahj faszomat már... - mászott le rólam, majd kivette a táskájából a mobilt. - Tessék. - szólt bele idegesen. - Oh, oké, igen, igen... máris ott vagyok, nem, hanem Sehunnal, igen, oké... Jól van. Szia. - tette le. Nem tudom kivel beszélt, de eléggé feszültnek tűnt. - Sehun sajnálom, de mennem kell. - mondta szomorúan.
- Miért? - kezdtem el vele együtt öltözni.
- Mindegy. Majd később elmagyarázom. - mentünk ki az ajtón. A liftem váltottunk pár búcsú csókot, majd amint nyílt az ajtó, ő már ment is ki, mivel már várta egy kocsi.
Fogtam egy taxit, majd hazamentem vele a dormba.
- Sziasztok! - köszöntem hangosan.
- Szia Sehun. - mosolygott rám Kyungsoo. - Van egy meglepetésem számodra.
- Oh csakugyan?
- Igen. - fogta le szemeimet.
Ha jól érzékeltem, akkor egyenesen a nappaliba vezetett. - Oké, kinyithatod. - vette el kicsi kezeit.
- Szia Hunnie! - mosolygott rám olyan mézédesen Luhan.

(MÉG NINCSEN ÁTOLVASVA!)