Az egyetem 8.fejezet

CHEN POV

- Fejezzük be, amit kint abbahagytunk. - mondta, majd egy mézédes csókba invitált. Kezeimet felvezettem nyakára, ő pedig közelebb húzott magához, így ott alul összeértünk. Mindkettőnk belesóhajtott a csókba, ami nem is tartott tovább két percnél, mivel megzavartak minket.
- Oh fúj. Csak ne az asztalon. Ott enni szoktunk.- vágott undorodó képet Kai, miközben az ajtófélfának támaszkodott.  Xiumin mérgesen felsóhajtott,egy puszit nyomott homlokomra, majd távozott a helyiségből. Szomorúan hajtottam le a fejemet.
- Na mi az hyung? - jött oda hozzám Kai sunyin vigyorogva.
- Néha igazán békénhagyhatnál minket, nem gondolod? - néztem fel rá értetlenül, majd otthagyva őt mentem vissza a szobába. Reggel a merevedésemmel keltem, mivel persze, hogy álmomban folytattuk Minseokkal azt, amit hajnalban elkezdtünk.
- Látom elég jó álmod lehetett. - kuncogott a maknae az ágyán ülve. Rámorogtam, mire ő felnevetett. Fogtam pár ruhát, majd egy gyors körülnézés után berohantam a fürdőbe.

SEHUN POV

Reggel hamar elmentem, mivel senkivel sem volt kedvem találkozni. Már éppen léptem ki az ajtón, mikor Suho megállított.
- Sehun várj! - mondta halkan. Reggel hat van, minek van ő ilyenkor fent? Lassan megfordultam. - Remélem tudod, hogy nincs semmi baj azzal, hogyha yaoit olvasol? - kérdezte, mire bizonytalanul bólogattam. - Chanyeol is együtt van Baekhyunnal, én is Yixinggel. Úgyhogy, semmi baj azzal, azaz véleményem szerint, hogyha ilyeneket olvasol. Ha érdekel és tetszik, akkor nyugodtan olvashatod. - mosolygott, mire én csak egy szoros öleléssel tudtam válaszolni. - Na menj, nem tartalak fel tovább. - gyorsan elköszöntem tőle, majd boldogan lépkedtem az egyetem felé. Út közben elkezdtem gondolkozni, hogy vajon a többiek tudják, hogy nekem egykor tetszett Luhan. Gondolatmenetemet Yuri és V szakította meg.
- Szia Sehun! - köszöntek szinkronban mindkét oldalról.
- Úristen! A frászt hoztátok rám. - lihegtem ijedségemben. 
- Hol voltál a napokban? - kérdezte Tae.
- Baekhyunnal volt, azaz még mindig van valami, és vele voltunk a kórházban. - néztem szomorúan előrre.
- Oh szegény. És mi a baja? - kérdezte Yuri.
- Jó kérdés. Még az orvosok sem tudják.
- Nem lehet, hogy valami méreg szerű? - kérdezte Taehyung, mire kikerekedtek szemeim. - Mert nem ez lenne az első ilyen eset. Jimin is egyszer ilyen miatt került kórházba. Tudod milyenek az antifanok... - nézett előrre. Sajnos igen tudtam milyenek, mert már más bandákból is kerültek a négy fehér fal közé. Például a Super Junioros Donghae, aki a csapat jóbarátja. Vagy G-Dragon a Big Bang-ből, és még lehetne sorolni.
- Hahó! Föld hívja Oh Sehunt! - legyezgetett a szemem előtt társaságunk egyetlen női tagja. Válaszként csak felnevettem, ahogyan ők is.
A nap további része lassan, de egész jól telt. Kiderült, hogy V mellett lett mégegy idol osztálytársunk, aki mellesleg ugyanúgy BTS tag, Jungkook. Rendes srác, csak csendes. Nincs ezzel persze semmi baj, de néha igazán megszólalhatna.
- És mondcsak Jungkook. Hogyhogy neked is ide kellett kényszerülnöd? - kérdeztem, mire Yuri beleboxolt a vállamba. - Na most mi van? - nevettünk együtt.
- Ne mond már, hogy ennyire rossz lenne itt. - vágott durcás arcot, majd mind elnevettük magunkat.
- H-hát... - ennyit sikerült szegènynek kinyögnie. Amint találkozott tekintetünk, ő egyből elpirult, majd elszaladt.
- Ennyire ijesztő lennék? - bigyesztettem le ajkaimat.
- Nem csak szegény Kookie nincsen tisztában az érzèseivel. - mondta TaeTae.
- Ezt hogy értsem? - húztam fel az egyik szemöldököm.
- Tudod, eddig mindenki az hitte, hogy a mi kis Golden Maknaenk heteró. De nem. Kezdetektől fogva meleg, vagyis olyasmi. - gondolkozott el egy pillanatra. - Azt mondta, hogy még ő maga sem tudja. - megköszörülte torkát, majd folytatta. -  Mikor elmondta, többször megszivattuk, viszont arra nem számítottunk, azaz, számítottam, hogy mikor játszottuk valami játékkal az én szobámban, nekem fog esni. - vakargatta a tarkóját, egy kínos nevetés keretében. - Ott. Akkor. Este. AZ. Megtörtént. - hangsúlyozta ki a szavakat. - Persze, erről senki nem tudott még akkor a napokban. Jól elvoltunk, meg minden. Egy nap elmentünk bulizni, és egyik pillanatban, még rajtam lógott, majd a másik pillanatban egy csinos kis kurván. Akit arra az estére, és az utána következőkre felhozott a dormba.- vágott dühös, egyszerre szomorú arcot. - A történtek után megbeszéltünk mindent. Én kicsit szomorú voltam, hiszem beleszerettem akkor a maknaeba, de már enyhült az érzés. - fejezte be, miközben ivott egy kortyot. - Ja igen, - nyelte le a vizet. - rád pedig azért nézett úgy, mert tetszel neki. Folyamatosan téged istenít, meg stb stb.
- Oh. - ennyit tudtam kinyögni.
- Úgyhogy ne csodálkozz, hogyha egy ideig utáltalak. - röhögött fel, mire Yuri sem bírta, így ő is felnevetett.
- Héj. - mosolyogtam, de én sem bírtam sokáig.
Már csak egy ének óra volt hátra.
- Oké gyerekek. Engem bíztak meg a 'Ki mit tud' szervezésével, így szeretném, ha fellépnétek énekkel és tánccal. - mosolygott az osztályra. - Most pedig alkossatok csapatokat, menjünk le a suli próbatermébe és kezdjünk el gyakorolni.- intett, majd követtük. Én Taeval, Kookieval voltam egy csapatba. Megkérdeztük Yurit, hogy ő is lenne e a csapatunk tagja, de nemmel válaszolt. Ahogy elnéztem ő egyedül fog táncolni, pár lánnyal a háttérbe, vagy hogyan is mondjam. Hozzánk még jött két srác, Hwajang és Mitsui, így pont megvagyunk öten.
- Sehun! - szólt nekem Amber. - Baekhyun hogy van? - kérdezte halkan mikor odaértem hozzá.
- Gyógyulgat, de nem tudják az orvosok, hogy mi baja lehet. De te ezt honnan tudod noona? - kérdeztem.
- Jóban vagyok Chanyeollal. - kacagott fel halkan. - Mihamarabbi gyógyulást neki! - mondta, majd intett hogy menjek vissza. - Jól van. - csapta össze tenyerét. - Remélem mindenki kiválasztotta, mivel fogtok fellépni. Azt mondom, - nézett az órájára. - kezdjetek el gyakorolni az óra végéig. - mondta, majd kiment telefonálni.
- Na akkor mit is táncolunk? - kérdeztem, mert én lemaradtam.
- H-history Queen című számát. [LINK] - válaszolt halkan Kook. Komolyan nem tudom mi van velem, de ez srác nagyon aranyos, hogyha zavarban van. Hatalmasat mosolyogtam rajta, amit ő pirulva fogadott.
- Na. - csapta össze Hwajang a tenyerét. - Elkezdünk próbálni? - mindenki felállt, majd egészen óra végéig néztünk a táncot, néha felálltunk elgyakorolni pár részletet, ami mondhatni elég jól is sikerült. Egész végig Jungkookot sasoltam a tükörből, amit ő néha észrevett és mosolyogva elfordult. Az óra vége után Tae sietett dupla angolra, Yuri a bátyjához, Hwajang és Mitsui pedig haza. Kookieval együtt sétáltunk ki az egyetem épületéből.
- Kookie. - szólítottam meg.
- I-igen? - kérdezte félénken. Istenem, de ennivaló.
- Nincs kedved eljönni velem fagyizni most? - mosolyogtam rá.
- Hát, nálam nincsen pénz, meg...
- Meghívlak! - szakítottam félbe egy széles mosollyal az arcomon.
- Rendben. - sóhajtott mosolyogva.
Végül a fagyizás kicsit többre sikerült. Elmentünk a városba, beültünk egy kávézóba, ahol kicsit feloldódott. Ezek után elmentünk a parkba, ahol leültünk egy kicsit eldugottabb padra.
- Köszönöm. - mosolygott rám.
- Bármikor. - kuncogtam fel. A mai délután először telepedett közénk csend. Egy idő után észrevettem, hogy kezével megfogja az enyémet és összekulcsolja őket. Nem ellenkeztem, tetszett amit csinált. Viszont én valamiért olyan késztetést éreztem, hogy többet akarok. Megfogtam hóna alatt, hogy beleültetsem az ölembe. Egy ideig döbbenten nézett, majd rákvörös arccal elfordult.

(MÉG NINCSEN ÁTOLVASVA!)